Megint élőben teszteltünk: a hazai Samsung-képviselet jóvoltából egy vadonatúj, éppen csak megjelent 55 collos óriástelevíziót hozott a posta, ezen próbálgathattuk a cég Smart TV koncepcióját - ami, tekintve piaci súlyukat, megjósolható, hogy dominálni fogja a netes okostévék most induló versenyét.

Amiért pedig mindez az Android blogra felkerült, az a Smart TV app, ami az újabb Galaxy telefonokon és tableteken (Galaxy S2, Galaxy wifi, Galaxy Tabok) fut, és amivel teljesen új dimenzióba emelkedik a tévézés - állítják, mi pedig megnéztük, lehet-e ez így.

Először a tévéről: a modell neve 55UD8000, igen-igen lapos, kerete alig van, gyönyörű darab, szélessége pedig - amint az a képen látható -, nagyjából megegyezik egy 88 billentyűs zongoráéval. A hagyományos tévéfunkciókra és a 3D-re (igen, ilyet is tud) egyetlen szót se pazarolunk ehelyütt, mert most más érdekel bennünket.

A készülék lelke ugyanis természetesen a hálózat: bekapcsolás után legalább olyan szorgosan szeretne felkapcsolódni wifin vagy etherneten a világhálóra, mint ahogy a különböző típusú antennajeleket keresi. Néhány mozdulat, és már szívja is az adatot; ezzel megindulunk a tévé-net konvergencia irányába, amit már olyan sokszor megjósoltak, és ami már annyiszor elbukott.

Az okosfunkciók nyitómenüje nagyon biztató, hiszen az ajánlott tartalmak menüjében a Yahoo, a Facebook és a YouTube mellett az Index is megjelenik - már érdemes volt élnünk. Ezek a tartalmak spéci, tévén könnyen böngészhető formában jönnek be, a Samsung Apps sorban pedig bemehetünk az ő app store-juknak a tévés részlegébe; ezekre a gigaképernyőkre is irkálgatnak ugyanis programokat a továbbiakban.

Ha már fenn van a tévé a házi hálózatunkon, akkor ott egy csomó kavarást elő tud adni: például, hozzáférése van minden megosztott kép- videó- és zenefájlhoz, tehát közvetlenül a számítógépeinkről képest azt magának kistreameltetni, azaz lejátszani. Ennek a pendrive-ok és külső merevlemezes médialejátszók gyártói nem annyira fognak örülni, hiszen ezeknek a köztes médiumoknak a jelentősége a megoldással igencsak lecsökken.

A tévében természetesen hagyományos böngésző is van, így aki a szokásos layoutokat nem akarja elhagyni, fogyaszthat hagyományos webtartalmakat.

Persze a tévé távkapcsolóján elég körülményes webcímeket bebűvészkedni - de itt jön képbe az androidos Galaxy-opció: használjunk ilyen telefont, és az életünk könnyebb lesz. Mi egy ötcollos képernyőjű, tablet és telefon közötti eszközzel (Galaxy wifi 5.0) lőttük össze a tévét, és a böngészési élmény rögtön meg is indult felfelé: a címsorba az URL-t ugyanis természetesen a telefonon is be lehet ütögetni pár pillanat alatt.

Maga a tévé-telefon összekapcsolás egyébként rém egyszerű: az app elindítása után rögtön szétnéz a házi hálózaton, hogy van-e a környéken Smart TV, és ha igen, akkor hány - mi pedig a feldobott listából kiválaszthatjuk, hogy melyikkel dílelünk tovább.

Ez a fele még nem is akkora újdonság, ugyanis a távkapcsoló app, ami wifin keresztül helyettesítheti telefonunkkal a tévé távkapcsolóját, már jópár hónapja kinn van a Marketen. A távkapcsoló-funkció természetesen most is él és mozog, az infrás cucc minden gombja le van képezve a telefonra, egy fontos kivétellel: úgy találtuk, hogy bekapcsolni nem lehet a tévét a telefonnal, ehhez tehát először azért hozzá kell nyúlni a hagyományos távkapcsolóhoz is. (Ha valakinek ettől eltérő infója van, kérjük, ossza meg velünk.)

Az újdonság pedig itt van a képen: a tévé a telefonos appal oda-vissza képes videót streamelni a wifi hálózaton keresztül - például, ki tudja tenni telefonra az élő adást vagy a DVD/Blu-Ray képét, így nyugodtan el lehet menni vécére anélkül, hogy le kelljen állítani a programot; visszük a telefont, és azon nézzük addig, akár HD-ben.

A wifis átvitel természetesen beletesz a jelfolyamba egy egy-két másodperces késést, úgyhogy a góloknál például lehet, hogy mi még izgulunk, miközben a szomszéd szobából már halljuk az öröm diszkrét hangjait. Ennyi kényelmetlenség persze elviselhető, hiszen a túloldalon ott az előny, hogy nem kell kábelekkel küzdeni.

Kedvcsinálónak egyelőre ennyi, de el kell mondani, hogy annyi minden volna még itt, amibe most nem tudtunk belefogni: lehet például a tévével Skype-olni is, így a vezetékes telefonunkat is nyugodtan felgyújthatjuk. Igen, valahol erre lehet a tévézés jövője - és ezzel a készülékkel a használat során egy pillanatig sem éreztük magunkat kényelmetlenül, mint azzal a jópár konvergens készülékkel, amelyekkel életünk során eddig összefutottunk. A felhasználói élmény nagyszerűségét támasztja alá még az a tény is, hogy semmilyen kézikönyvet nem kellett kinyitnunk a tévé üzembe helyezése és a használat teljes időtartama alatt, viszonylag komplikált funkciókat sikerült tehát pofonegyszerűen, magától értetődően megvalósítani. Köszönjük.

android.blog.hu