Te is elvesztél a sok ajánlat között? Mutatjuk, mire figyelj TV vásárláskor!

 
 
Manapság a televízió vásárlást nem tudhatjuk le annyival, hogy bemegyünk az első boltba, vagy felnézünk az első webshopra, és kiválasztjuk azt a TV-t, amelyik a legjobban tetszik. Már akkor elvesztünk az ajánlatok között, amikor beírjuk a keresőbe, hogy TV. Akkora a választék, hogy nem tudjuk, mire figyeljünk. Mekkora legyen a képernyő? Full-HD, UHD, HDR, OLED… ezeket a rövidítéseket csak az érti, aki kitalálta, mi meg csak kapkodjuk a fejünket azt keresve, hogy mi mit jelent, vagy éppen mi haszna van.

Ezzel az útmutatóval megkönnyítjük a választást, és bemutatjuk azt a 7 dolgot, amire TV vásárláskor érdemes figyelned. Vágjunk is bele!
 

1. Mekkora legyen a képernyő?

Sokan mondják, hogy a lehető legnagyobbat veszem, ami a pénzemből kitelik. Azonban, nem árt ennél több dolgot is mérlegelnünk, ha valóban a nekünk megfelelő darabot keressük.
A legfontosabb kérdés, hogy milyen távolról fogjuk nézni a tévét. Ha közelről tévézünk, akkor ne egy 150 centis készüléket válasszunk, mert a túlságosan nagy méret zavaró lesz. Ha viszont, több méterről nézel tévét, akkor pedig ne egy kis képernyőt válassz, mert semmit nem fogsz látni a műsorból.

Az alábbi táblázatból megtudhatod, hogy mekkora képátlót válassz, attól függően, hogy általában milyen távolról szoktál tévét nézni.



Itt válik lényegessé a felbontás, térjünk is át erre a pontra.
 

2. Milyen legyen a képernyő felbontása, képminősége? HD, Full-HD, vagy 4K?

Egy részletgazdag kép közelről is ugyanolyan lenyűgöző élményt nyújt, mint, ha nagyobb távolságból néznénk. Míg egy alacsonyabb felbontású kép távolról talán tűrhető képet ad, közelről viszont a pixeles látvány miatt, élvezhetetlenné válik a tévénézés.

Alapvetően háromféle felbontás közül választhatunk: HD-Ready, Full-HD, vagy 4K.
A HD-Ready 1366*768 pixelből áll, azaz több mint egymillió képpontot tartalmaz. Ez a képminőség leginkább csak konyhai, vagy kicsi hálószobai tévének elegendő. Bár lehet kapni 80 cm-es tévéket is HD-Ready felbontásban, de ha fontos számodra a látvány, akkor maximum 60 cm-es képátló esetén válaszd ezt a felbontást.

A Full-HD 1920*1080 pixeles, ami több mint kétmillió képpont. A legtöbb tartalmat már el is érhetjük ilyen minőségben. Nappaliba legalább Full-HD-s készüléket érdemes venned, de még jobb, ha az Ultra-HD-t választod. Erre szokták használni a 4K jelzést, ami arra utal, hogy a képernyő vízszintes felbontása megközelíti a 4000 pixelt. Bár jelenleg viszonylag kevés az olyan tévéműsor, ami ekkora felbontásban sugároz, de pár éven belül ez lesz az általános.



Minél nagyobb a képátló, érdemes annál nagyobb felbontást választanod. Illetve, ha hosszú távon gondolkodsz tévé vásárláson, és fontos számodra a kiemelkedő látvány, akkor mindenképp a 4K-t válaszd.
 

3. Milyen legyen a kijelző típusa? LED vagy OLED?

Nem olyan régen még az LCD televíziók voltak a leginkább elterjedtek, manapság viszont ilyet már nem kaphatunk. Helyette az LCD/LED technológia vált elterjedtté, ami a folyadékkristályos LCD paneleket ötvözi a LED háttérvilágítással – ezt szokták LED TV-nek nevezni. (Ennek a tudományos hátterével senkit nem untatnék, inkább leírom a lényeget.)

A LED televíziók energiatakarékosabbak, és sokkal jobb képminőséget biztosítanak, mint a klasszikus LCD-s társaik. Előnyük a magas élettartam, az elérhető ár, és, hogy a magas fényerő miatt napfénynél is jól látható a kép. Hátrányuk a betekintési szög, és a kevésbé élethű színek.
Erre találták ki az IPS kijelzőt (a LED tévék egy fajtája), ami szélesebb látószöget kínál, de a kontraszttal gondjai vannak. A másik technológia a VA (még mindig a LED tévéknél), ami ennek pont az ellentéte; szűkebb a látószög, de jobb a kontraszt. - Kinek melyik a fontosabb, annak megfelelően válasszon.

Az OLED televíziók szerves fénykibocsátó pixelekkel rendelkeznek, ezért nem igényelnek háttérvilágítást. Fogyasztásuk alacsonyabb, látószögük szélesebb, a szín és képminőség pedig elbűvölő. (Nem túlzás, tényleg óriási a különbség egy LED tévéhez képest.) Röviden, a tévénézés nagyobb élményt nyújt egy OLED televízióval.



Vannak azonban ennek is hátrányai. A legfontosabb, hogy hiába esett az áruk az elmúlt években, még mindig nagyon drágák (300 ezer forintnál kezdődnek). Egy kicsivel az élettartamuk is alacsonyabb, illetve nem adnak olyan fényes képet, mint egy LED TV, ami főleg HDR tartalmaknál lehet probléma.
 

4. Smart TV vagy hagyományos?

Manapság lassan több okostévét találhatunk, mint hagyományosat. Azt, hogy melyiket érdemes választani, leginkább az ár dönti el.



Hogy egy televízió okos, gyakorlatilag annyit jelent, hogy internetre tudjuk csatlakoztatni, ezáltal számos újabb funkciót érhetünk el. Híreket, cikkeket olvashatunk, felnézhetünk Facebookra, Youtube-on viedókat nézhetünk, vagy Netflix-en sorozatokat. Egyszerűen megoszthatunk kép és hanganyagokat a Smart TV és más kompatibilis eszközök között, sőt, akár okostelefon, tablet, vagy laptop képernyőjét is tükrözhetjük a kijelzőre vezetéknélküli kapcsolat segítségével. Alkalmazásokat, egyszerűbb játékokat tölthetünk le, és használhatjuk azokat. (Az applikációk nagy részét még nem optimalizálták okostévékre, így az elérhető alkalmazások köre még nem olyan széles.)
 

5. Ívelt vagy lapos?

A legújabb őrület a lapos TV-k helyett az ívelt kialakítás. Egy ívelt tévé ideális látószöget biztosít, de csak akkor, ha pontosan szemben és nem túl messze ülsz tőle. Ha többen néztek egy filmet, akkor, aki szélen ül, nem fogja azt élvezni. Ilyen célra jobban megfelel egy lapos TV.
 

6. Fontos nekem a frekvencia?

Ha inkább mozgalmas akciófilmeket, sportmeccseket nézel, vagy sokat játszol, akkor igen, mindenképpen fontos lesz számodra. A frissítési frekvencia ugyanis azt mutatja meg, hogy egy másodperc alatt hány képfrissítés történik. A frekvenciát Hz-ben mérik, és TV-k esetében ennek az értéke 50 Hz-től, akár 1500 Hz-ig is terjedhet.

Minél többször történik képfrissítés egy másodperc alatt, annál tisztább képet kapunk. Egy pörgős játékban, vagy egy eseménydús focimeccsen pedig, a legkisebb mozzanat is számít – gondolom, te sem akarsz lemaradni róla.

Ha viszont, te csak általános tévézéshez keresel készüléket, hogy megnézd a híreket, vagy a kedvenc szappanoperád, akkor számodra nem ez lesz a legfontosabb szempont. (Bár egy szappanoperában is elég hevesen változnak a szereplők kedélyei, úgyhogy talán mégiscsak jobb lesz egy 1300 Hz-es darab.)
 

7. Na, de mi a helyzet a 3D-vel?

A 3D-tévé néhány éve számított világújdonságnak, akkor a gyártók csaknem minden készülékükbe beépítették a funkciót. A televíziók egy optikai illúzió segítségével tudják a térhatást előállítani: a bal és a jobb szem számára más-más szögből rögzített képet közvetítenek, ez állítja elő a térhatást. Mostanra a 3D-funkció visszaszorulóban van. Szemünk érzékelésének egyéni különbözőségei miatt sokan voltak, akik homályosan, elmosódva érzékelték a 3D-t egy mozis filmhez képest. A 3D-s tartalmak emiatt nem mindenki számára voltak élvezhetőek, sokaknak fejfájást, hányingert okoztak akár rövidtávon is. Így a gyártók szépen csendben ki is hátráltak a technológia mögül.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs használható 3D televízió a piacon, de mindenképp próbáld ki, járj utána mielőtt megveszed.