Nagyszüleink háztartási gépei 10x annyit bírtak... Mi változott azóta?

Manapság a háztartási gépek jellemzően néhány év alatt megadják magukat, ha pedig valaki javíttatni szeretné, akkor vagy azt a választ kapja, hogy „ez az alkatrész nem cserélhető”, vagy irreálisan magas összeget kérnek érte, amiből már szinte vehetne egy új készüléket.

Sokszor hallhatunk szüleinktől, nagyszüleinktől ehhez hasonló mondatokat: „Bezzeg a mi időnkben… régen minden tartósabb volt, akkor még jobban működtek a dolgok.” Ismerős?
Egy hűtő több tíz évig tökéletesen működött, a tűzhelyet pedig elég volt 30 év után lecserélni. És a mosógép? Még mindig a jól bevált Hajdu mosógépet használják, amit 25 éve vásároltak.

Miért van az, hogy ha az ötvenes években vásárolt valaki egy hűtőt, akkor az akár 60 évig is hibátlanul működött, ma pedig örülünk, ha ennek a tizedét kibírja?

Erre a válasz a tervezett elavulás.

A cégek úgy tervezik meg a termékeiket, hogy azok minél hamarabb elhasználódjanak.
„Gondoljunk csak bele: az Egyesült Királyságban a lakosság 97 százalékának van mosógépe. Vajon hogyan lehetne növelni az eladásokat egy ilyen helyzetben? Csak úgy, ha lerövidítik az élettartamukat" – mondta Tim Cooper egyetemi professzor.

Míg néhány évtizede a gyártók minél tartósabb és jobb minőségű készülékeket igyekeztek tervezni, addig mára szándékosan arra törekednek, hogy a gépek élettartama a garanciaidőt még épp elérje, de azután a lehető leggyorsabban feladja a szolgálatot. Profi szakembereket foglalkoztatnak, akiknek az elsőszámú feladata, hogy rejtett hibákat építsenek a gépekbe, hogy azok a tervezett időben meghibásodjanak.

Ez egy tudatos stratégia az értékesítések növelésére.

Hiszen, ha egy termék tönkremegy, akkor azt vagy szervizelni kell - ami további bevétel a gyártónak, hiszen ő biztosítja a szakszervizt -, vagy a vásárló úgy dönt, hogy inkább egy új készüléket vásárol, amivel remélhetőleg kevesebb gondja lesz.
Ráadásul a tervezett elavulással együtt jár, hogy a gyártók gyengébb anyagokkal is dolgozhatnak - hisz a termékek élettartamát csökkenteni kell -, ez pedig alacsonyabb költségeket jelent a számukra.

Egy dolgot azonban nem tagadhatunk, mégpedig, hogy a lecsökkent élettartam mellett, a gépek jóval olcsóbbak lettek.

„A múltban a termékek többe kerültek, mert sok időbe telt mire legyártották azokat. A minőség és a tartósság pedig ezzel együtt járt” – mondta Helen Peavitt, a londoni Science Museum környezetvédelmi és fogyasztói technológia kurátora.
Gondoljunk csak bele, 1930-ban egy kezdetleges, kisebb méretű Electrolux hűtő 20 fontba került, ez ma csaknem 400 ezer forintnak felel meg. Ekkora árakért az emberek elvárták, hogy amit vesznek, az hosszú évtizedekig szolgálja őket.

Franciaországot annyira aggasztotta ez a helyzet, hogy 2015-től a gyártók kötelesek feltüntetni minden terméken, hogy várhatóan az meddig lesz használható.

Magyarországon viszont ilyen szabály nincs. De akkor honnan tudhatjuk, hogy melyik eszközben, márkában bízhatunk? A következő cikkben segítünk dönteni.