A topkategóriás okos 3D plazmatévé kiváló képminőség mellett jó pár exkluzív szolgáltatást is kínál.

Samsung PS51E8000

Bár a plazmatechnológiának még mindig rengeteg híve van – elég csak beleolvasni kapcsolódó fórumainkba –, ma már csak mindössze három cég gyárt ilyen televíziókat. Az iparág egyértelmű élharcosának számító Panasonic mellett a két dél-koreai gigász tartja továbbra is a kínálatában e modelleket. Bár nem ezeket helyezik a márkakommunikáció középpontjába, azért az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy nem kell szégyellniük plazmatévéiket sem.

Szerencsére minden jel arra utal, hogy a jövőben is kitartanak az eljárás mellett, hiszen a januári CES-en már bemutatták a jövő plazmatévéit, köztük egy különleges kialakítású Samsung darabot, amely tavasszal kerül a boltokba. Esetünkben érdekesebbek a jelenleg is elérhető darabok, ezért jó ideje már bombáztuk a céget annak érdekében, hogy elkérjünk egyet a 2012-es televíziók közül is. Végül sikerült is rátenni kezünket a topmodellek közül az E8000-es sorozat 51 hüvelykes képátlójú tagjára, ami egyébként méretén kívül mindenben megegyezik a 60"-es változattal.


Minimalista külső

2012-re csúcsára ért a televízióknál a minimalista dizájnvonal, amelynek ékes példája ez a termék. Mindössze egyetlen, alig látható logó, és a keretek mellett végigfutó, sokszor szintén láthatatlan, átlátszó műanyag él tölti be a díszítőelem szerepét e készüléken. A szigorú vonalakon semmiféle kerekítés nem lágyít, mindent az egyenesek és a derékszögek uralnak.

A technológia a plazmák esetében még nem teszi lehetővé az ultravékony kávák használatát, így ennél is háromcentis keretek övezik a kijelzőt. Ezek színezése jól sikerült, hiszen a sokáig uralkodó, elegánsnak szánt, rémesen kényes lakkfeketét leváltotta a szálcsiszolt, matt sötétszürke tónus. A tavaly megismert trükkös talpakat itt még nem vetették be, ehelyett visszanyúltak a sokak által kritizált, 2011-es krómozott csillagig. A kikapcsolt állapotban láthatatlan, érintésérzékeny kezelőpanel a bal alsó sarokba került, ami a hagyományos gomboknál kétségkívül látványosabb, ám egyben nehezebben is kezelhető megoldás.

A modell ötcentis vastagságával nem versenyezhet e téren a modern Edge-LED LCD tévékkel, tömege pedig állvánnyal együtt kb. 23 kilogramm. A csendes működésű ventillátor szellőzőnyílásai a hátlapra kerültek, melyek remekül ellátják feladatukat, hiszen a készülékház még az egész napos használat után sem melegedett át. A csatlakozók is ezen a fertályon kaptak helyet, konkrétan 3-3 db USB és HDMI (az egyik ARC támogatással) került rá 1-1 digiális audio, SCART, kompozit, komponens és mini jack csatlakozó társaságában. Tehát D-Sub nincs, és ebből is látszik, hogy a cég mennyire ajánlja monitornak plazmatévéit. Az integrált, digitális földfelszíni, kábeles és műholdas adások vételét biztosító tunerek, azaz a DVB-T, DVB-C, és DVB-S2 sem hiányoznak.

Smart rendszer, kezelés

Természetesen ez a tévé is megkapta a cég okostévé megoldását, amiről korábban már írtunk részletesen, ezért most csak röviden a lényeg: a smart rendszer már nem pusztán a különféle internetes alkalmazások, szolgáltatások és a böngésző tárolására szolgál, hanem egy olyan összetett szisztéma, amiből az összes (!) funkció, opció, extra és csatlakoztatott eszköz elérhető, azaz a rendszerbeállítások éppúgy, mint a Facebook, a böngésző, a Skype, az EPG, az Explore 3D, a médialejátszó vagy a Blu-ray lejátszó, illetve mondjuk egy fényképezőgép.

Tehát ez a smart rendszer még csak nem is hasonlítható a más gyártók tévéiben található, mindössze pár alkalmazást tartalmazó smart rendszerekhez, csak a nevük ugyanaz... A grafikai megvalósítás remekül sikerült, a navigációt a viszonylag nagyméretű színes ábrák segítik elő, és többek között ennek köszönhető, hogy a kezelés nagyon hamar elsajátítható. Gyakorlatilag szóról szóra ugyanezt lehet elmondani a logikus felépítésű és sekély, hagyományos menürendszerről, ahol a különféle kép-, hang-, hálózat- és rendszerbeállítások módosíthatóak. Többek között a szoftverfrissítés is levezényelhető itt, amit az első bekapcsolás után érdemes rögtön megjátszani. Az egyes funkciók, paraméterek mellett még rövid leírás is olvasható azok feladatáról, illetve helyes használatáról.


Távirányítók + okostelefon

A tévé mellé alapkiszerelésben két távvezérlőt csomagolnak, melyek közül az egyik egy teljes értékű darab, a másik pedig egy különleges, mindössze néhány gombbal ellátott, igen dizájnos periféria. Az előbbi, a TM1250B, egy teljesen szokványos kiegészítő, amivel már számos Samsung tévé mellett találkozhattunk. A dedikált funkciógombok száma megfelelő, azaz szinte minden fontosabb szolgáltatás elérhető innen közvetlenül, a mattfekete felület is rendben van, és még a háttérvilágítást sem spórolták le róla.

A másik már jóval érdekesebb, hiszen ezen ugyan csak néhány gomb kapott helyet, melyekkel például elérhető a smart rendszer vagy megnövelhető a hangerő, viszont cserébe elhelyeztek rajta egy mikrofont és egy tapipadot is. Ez értelemszerűen az egér kiváltására szolgál, ami a különféle alkalmazások vagy a böngésző használatát könnyíti meg. A mikrofon pedig a hangvezérlés során jöhet jól, mert ennek köszönhetően nem a tévével kell ordibálni, hanem elég csak ebbe mormolni a kívánt utasításokat. A modell egyébként egy ingyenesen letölthető alkalmazásnak hála okostelefonnal vagy tablettel is vezérelhető, de ez annyira nem kényelmes, mintha a céleszközöket használnánk.


Hang- és gesztusalapú vezérlés

A Samsung úttörő szerepet játszik a kezelés megreformálásban, azaz a hang- és gesztusalapú vezérlés bevezetésében. A távirányító mellett a tévébe is szereltek egy mikrofont, és a felhasználónak nincs más dolga, mint a megfelelő parancsszóval aktiválni a rendszert. Ezek után módja nyílik arra, hogy az egyes funkciókat hangjával ki-/bekapcsolgassa, így váltson a csatornák között vagy növelje a hangerőt.

Még az internetes böngészés során is használható a hangvezérlés, hiszen elég csak kimondani a kívánt kulcsszót, és az elektronika máris indítja a keresést. A bibi csak az, hogy sokszor egyszerűen félreérti ezeket, és rossz találatokat jelenít meg, így például széndarabok (coal) helyett jégdarabokat és fázós embereket (cold) vagy Madonna helyett banánokat. (Ugyanakkor ez egy darabig elég szórakoztató.) És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy amíg valaki kimondja, hogy "Hi TV", aztán pedig a "Volume up"-ot, annyi idő alatt háromszor felhangosítható és lehalkítható a készülék a távirányító gombjainak nyomkodásával.

A mozgásvezérlést is van még hova fejleszteni. Ugyan kétségkívül rendkívül látványos, ahogy a felhasználó egy pantomimeshez hasonlóan mutogat a képernyő előtt, de a rendszer még mindig kissé nehézkes, hiszen pont szembe kell állni a tévével megfelelő magasságban tartva a kezeket, és még így is előfordul, hogy nem sikerült eltalálni a kívánt menüpontot.


Képminőség

Tipikus plazmás hibák

A képalkotási technológiából fakadóan a plazmákat teljesen más jellegű képhibák fenyegetik, mint az LCD tévéket. Ilyen például a foszfor lag, amit a mai modern készülékekből már sikerült szinte teljesen száműzni, itt sem leltük nyomát. A vibrálás is sokszor, sokak által kritizált jelenség, itt viszont ez csak nagyon enyhén jelentkezik. Normális nézési távolságból gyakorlatilag észrevehetetlen, csupán akkor tűnik fel, ha az ember direkt erre koncentrál.

A beégéssel és ghostinggal átlagos tévézős, filmnézős használat mellett nem kell számolni, viszont ha valaki monitorként vetné be, és extrém hosszú ideig lenne változatlan a képtartalom, akkor benne lenne a pakliban ez az eshetőség is. Mivel egy kölcsönkészülékről van szó, ezt nem próbáltuk ki, de az sokatmondó, hogy a cég nem épített D-Sub csatlakozót rá. A beégés elleni védelem érdekében egyébként bekapcsolható a Pixeleltolás, illetve a Lapozás, amelynek során képernyővédőhöz hasonlóan, mozgó minták jelennek meg a kijelzőn. A Szürke oldal pedig az oldalsávokat szürkíti be a 4:3 képarányú megjelenítés során.

A betekintési szög vízszintesen remek, gyakorlatilag teljesen oldalról is gond nélkül lehet nézni a készüléket, ám függőlegesen nem száz százalékos, hiszen ha valaki fentről bámulja a kijelzőt, akkor 160 fok környékén kezdenek torzulni a tónusok, bár ez jellemzően nem túl életszerű használat. A sávosodás, azaz amikor a viszonylag nagy homogén felület ellenére sem egyenletes kép, mert azt vastag, sötétebb- világosabb csíkok szabdalják szét, nem jelentkezett átlagos használat közben.

Remek kép, szép színek

Azt nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a képvilág normális beállítások esetén remek, köszönhetően többek között a fekete, és úgy általában a sötét árnyalatok jó megjelenítésének. Akadozástól nem kell tartani, és a ferde vonalak sem lesznek lépcsősek, recések. Az olyan kritikus ponttal, mint a bőrtónus, sincs semmi probléma, nem kell attól tartani, hogy sárgaságban szenvedő, hullafoltos vagy épp rákvörösre főtt arcú emberek bukkannak fel a képernyőn.

A színek szép természetesek, nyoma sincs az egyes LCD modelleknél tapasztalható plasztik harsányságnak. Természetesen a nagyfelbontású anyagokat szereti a legjobban, de az SD tartalmakat is jól kezeli. Egy-két igen gyatra forrásból táplálkozó műsort leszámítva még a kábeltévés adásokkal sem volt semmi gond.


Képjavító eljárások

Természetesen innen sem hiányoznak a különféle hangzatos nevű technológiák, amelyek elméletben arra hivatottak, hogy jobbá tegyék a végeredményt. Ezek közül a Dinamikus kontrasztot itt is jobb azonnal kilőni, mert bár ezzel a marketingkommunikáció során kiválóan használható értékeket lehet elérni, azonban a világos és sötét tartalmak gyors váltakozásánál zavaró villódzásra késztetheti a kijelzőt. A Fekete tónus elméletben a kép mélységének növelésére szolgál a fekete szín módosításával, de érdemes kilőni, mert bekapcsolva egyes részletek eltűnhetnek.

A Bőrszín tónus a piros összetevő erősítésével vagy gyengítésével teszi lehetővé, hogy még természetesebbé varázsoljuk a bőr színét, de mivel ezzel alapból sincs sok gond, ezért túlzottan nem érdemes babrálni. A Fényerő mozgás aktiválásával az elektronika automatikusan változtatja a fényerőt a képernyőn megjelenő mozgásnak megfelelően, teszi ezt a fogyasztás csökkentése érdekében. Ezt is ajánlott kikapcsolni, ugyanis felesleges minimális fogyasztáscsökkenés érdekében hagyni, hogy a fényerőt állítgassa magától a készülék. Mivel zajosodás szinte egyáltalán nem jelentkezett, ezért a Zajcsökkentést is teljesen értelmetlen bekapcsolni.


Képarány

A kötelező 16:9 és 4:3 képarányok mellett a látássérültek vagy gyengénlátók kedvéért bekerült két nagyított opció is a kínálatba. Emellett nem hiányzik az automata funkció sem, amely mindenféle látványos torzítás nélkül tölti ki teljesen a képet.

3D, EPG, Digitális tévézés

Aktív shutter

Amíg az LCD tévéknél egyre inkább előretörőben van a passzív-polarizációs 3D, addig a plazmáknál még mindig tart az aktív shutteres technológia egyeduralma. Így nem meglepő, hogy e készülék is ezt a képalkotási eljárást használja, főleg, hogy a Samsung az LCD-k esetében is kitart még egyelőre emellett.

A dobozba a tévé mellé két SSG-3550CR típusú szemüveget pakoltak, amelyek a korábbi daraboknál jóval könnyebbek, így sokkal kényelmesebb a viselésük. A tölthető akkumulátorokkal ellátott kiegészítők viszont továbbra is vibrálnak, azaz aki erre érzékeny, azt ez továbbra is zavarni fogja. Emberfüggő, hogy kinek milyen hamar áll rá a szeme, így ha valaki az elején még ódzkodik a technológiától, annak is érdemes legalább egy negyed órát várnia, mielőtt végső ítéletet mondva dühösen a sarokba hajítja. A tévé egyébként jól muzsikál 3D terén, a szellemképesedésnek semmi nyoma, ami egy plazmától azért ma már elvárható, és az akadozással sem kell nagyon számolni.


3D beállítások, konvertálás

A modell automatikusan 3D módba kapcsolja magát, amennyiben térhatású tartalmat érzékel, ám ha ez valamiért elmaradna, akkor manuálisan is bekapcsolható. Mód nyílik a 3D perspektíva és a mélység állítására is egy tízfokozatú skálán, és a bal-jobb kép is felcserélhető, ami a gyártó szerint segíthet az esetleges szédülés megszüntetésében.

Szerencsére ma már egyre több az elérhető áron megvásárolható vagy kikölcsönözhető háromdimenziós film, de azért óriási tartalombőségről továbbra sem beszélhetünk. Ezen segíthet a 2D->3D konverzió, amelynek segítségével a kétdimenziós tartalmakból térhatásút varázsol a tévé. A végeredmény természetesen legjobb esetben is csak megközelíteni tudja a direkt 3D-s anyagok szintjét, de tény és való, hogy sok esetben, így például az animációs alkotásoknál, a lassú természet- vagy dokumentumfilmeknél, illetve a statikus hátterű magazin- és sportműsoroknál sokszor egész jól teljesít.


Digitális tévézés

A csatornakeresés gyors és kulturált, a bekapcsolás után néhány perccel már kezdhetünk is tévézni. Ennél is jobb, hogy a modell egy átlagos, kisméretű szobaantennából is képes kihozni a maximumot a jól működő jelfeldolgozásnak köszönhetően. A kép nem megy el, nem esik össze, és a készülék képes az antennát is ellátni életet adó energiával, így azt nem kell feltétlenül csatlakoztatni hálózati áramforráshoz.

Tévézés közben az Info gomb megnyomása után megjelenik a műsor rövid tartalma, a felbontása, a kép- és hangformátum, illetve a piros A gomb megnyomása után hosszabb ismertetés is lekérhető, sőt a felvétel is elindítható. Ebből következik tehát az is, hogy a modell lehetővé teszi a digitális adások külső, USB-n keresztül csatlakoztatott adattárolókra történő rögzítését is.

A Guide gombbal fellapozható digitális tévéújságra egy időben hét csatorna kétórányi tartalma, egy kiválasztott adás rövid leírása, sőt még az aktuálisan futó műsor is kifér. Kompakt, jól megtervezett, átlátható és könnyen használható alkalmazásról van szó. Természetesen innen is kérhető részletes információ az egyes programok tartalmáról, beprogramozható az időzített felvétel, egyedül arra nem sikerült rávenni, hogy a műsorokat típusuk szerint (pl. hír, gyerek, sport, film, dokumentum stb.) is kilistázza, pedig az a remek kis funkció néhány konkurens gyártó termékében megtalálható.


Képbeállítások, hangzás

Sajnos a gyártó megőrizte rossz szokását, és az előzetesen beprogramozott képprofilok mellől a felhasználóit se szó, se beszéd, kihagyta. Így aztán, hogy ha valaki saját ízlése szerint változtatna az egyes paramétereken, akkor ezek közül kell feláldoznia egyet. Erre talán legalkalmasabb a Kiemelt lesz, amely nevéhez méltóan észbontóan világos, a színek pedig túlságosan élénkek. Ez otthoni körülmények között gyakorlatilag használhatatlan, de egy boltban vagy akár egy szálloda halljában nyilván ez a legjobb megoldás.

A másik három, azaz a Normál, a Pihentető és a Film egyaránt jó képminőséget biztosít. Az első a hideg színek kedvelőinek nyerheti el tetszését, a másik kettőnél a meleg színhőmérsékletű tónusok dominálnak.

Egy kalibrátorral, illetve a LaCie Blue Eye Pro névre hallgató alkalmazás segítségével vettük szemügyre tüzetesebben az előzetes beállításokat. Sorrendben ezek a következők: Film, Kiemelt, Normál, Pihentető. A kép jobb oldalán látható, hogy a bemért 18 szín milyen mértékben tér el a referenciától. Ennek meghatározására használatos a delta E, ami egy olyan numerikus érték, amely két különböző szín távolságát határozza meg egy színrendszeren belül. Minél kisebb a delta E értéke egy adott színnél, annál közelebb áll a referenciához, vagyis annál jobb.Mint látható, a fényerőt minden esetben rendkívül alacsonynak tartotta, de ennek az az oka, hogy e szoftvert LCD tévékhez tervezték, egyszerűen nincs benne plazma mód, úgyhogy nem kell attól tartani, hogy sötét lenne a kép.

Itt pedig jöjjenek az általunk és a kalibrátor által legjobbnak vélt beállítások:

Hangzás

A komoly hangrendszert ebből a tévéből is kihagyták, így a többi hasonló kategóriájú termékekhez hasonlóan csak két darab tízwattos hangsugárzó került bele. Ez egyben azt is jelenti, hogy a dinamika és az erő hiányzik a megszólalásból, tehát aki e téren is ragaszkodik a minél valósághűbb moziélményhez, az jobban teszi, ha beszerez valami nagyobb teljesítményű, direkt e célra szánt otthoni audiószettet.

Négy előre beállított hangprofil közül lehet választani, amelyek között megtalálhatóak a zenehallgatásra, filmezésre és beszélgetős műsorokra optimalizált fiókok is. Amennyiben a forrás ezt lehetővé teszi, választhatunk az egyes hangsávok között, és bekapcsolható az Automatikus hangerő funkció, amely csatornaváltáskor egyenlíti ki a hangszínt. Működés közben semmilyen hibát nem produkált, azaz cicergés, percegés, zúgás vagy a készülékház rezonanciája nem zavart be.


Médialejátszó

A Samsung a tévébe integrált médialejátszók egyik úttörőjének számít, a cég mögött így jó pár éves tapasztalat van e téren. Ennek megfelelően jól is teljesítenek a vállalat termékei, így az elvárásaink nagyok voltak.

A modell nem kezeli egyszerre a filmeket, zenéket és fotókat, viszont a grafikus kezelőfelület minden típusú médiaállomány esetén nagyon hasonló. Az alkalmazott tipográfiai elemek egyébként nagyon hasonlítanak a különféle fájlkezelő alkalmazásokra, tehát akinek már volt dolga korábban számítógéppel, az minden bizonnyal ezzel is könnyen boldogulni fog. Főleg, hogy a fájlok a könyvtárnézet mellett listába rendezhetőek ábécésorrendben vagy dátum alapján is.


Zenék és fotók

A zenelejátszó nem néz ki rosszul, de ennél sokkal fontosabb, hogy a fájlokba kódolt ID3 tagek is ott feszítenek a képernyőn, azaz a rendszer ezek feldolgozására is képes. Viszont arra már nem képes, hogy különféle trükkös alkalmazások segítségével egyéb információkat szívjon le az internetről az egyes dalokról. Az okos húzás volt, hogy innen közvetlenül elérhetőek az előre programozott hangbeállítások, azaz akinek nem tetszik a megszólalás, az azonnal változtathat ezen.

Szintén jó ötlet, hogy a számok közötti átkeverés bekapcsolható, azaz ilyenkor szünet nélkül egybefolynak a dalok. Az is pozitívum, hogy lejátszási lista összeállítható, igaz, csak azokból a számokból, amelyek már amúgy is egy könyvtárban vannak, de ez is több a semminél. A formátumtámogatásra nem lehet egy rossz szót se szólni, hiszen az MP3 mellett képes megszólaltatni a WMA és a veszteségmentesen tömörített, így jó hangminőséget kínáló FLAC fájlokat is.

Ha digitális fotóalbumként használná valaki a tévét, akkor a formátumtámogatásra csak egy panasza lehetne, mégpedig az, hogy a GIF-ekkel, és így az animgifekkel sem boldogul. Ezeken kívül viszont se a JPG, se a PNG, se a BMP nem okoz neki problémát. Lejátszási lista képnézegetésnél is összeállítható, a zenéknél már megemlített feltétel mellett. A fotók nagyíthatóak, forgathatóak, és még ez EXIF adatok (milyen géppel, milyen beállítások mellett, mikor készült stb.) is lekérhetőek róluk. A diavetítés funkció természetesen bekapcsolható, a képváltás sebessége, illetve az ezt színező effektek is módosíthatóak, és még az aláfestő zenét sem kell nélkülözni.


Videók

A filmek legegyszerűbben talán a távvezérlőn található, ezer éve ismerős funkciógombok nyomkodásával irányíthatóak. Akinek az nem elég, az a kurzor segítségével előhívhat egy csúszkát is a képernyőn, amelyen a nyilak segítségével ugrálhat, illetve a számokkal még az is pontosan megadható, hogy honnan folytatódjon a lejátszás. Sőt a rendszer képes külön képekkel ellátott, virtuális fejezetekre osztani az videókat, ami jelentősen leegyszerűsítheti a kezelést. A külső feliratok nem okoznak gondot neki, amennyiben azok neve megegyezik az épp lejátszott fájléval. A karakterek mérete, pozíciója és kódolása módosítható, valamint még a szinkronizálásra is lehetőség nyílik, amennyiben a szöveg elcsúszna a hanghoz képest. És az sem rossz ötlet, hogy az előzetes kép- és hangbeállítások filmnézés közben is gyorsan és egyszerűen megváltoztathatóak, azaz nem kell ezek miatt a főmenüben kotorászni.

A formátumtámogatás vizsgálatához szokásos tesztcsomagunkat vettük elő. Ebből kiderült, hogy komoly problémája egyedül csak a gonosz Killa_sample fájllal volt, amit el sem tudott indítani. Ezen kívül még a 3,8 mbps bitrátájú MKV okozott neki némi gondot, amely néha csúnyán megakadt. Viszont a többivel tökéletesen elboldogult: folyamatosan, és színhelyesen játszotta le a filmeket, és a hangok sem állították áthághatatlan akadályok elé.


Extrák

Alkalmazások és a böngésző

A különféle alkalmazások száma és minősége magasan felülmúlja a legtöbb rivális által kínáltakat. A hagyományos, játékkal, életmóddal és tartalomszolgáltatással kapcsolatos appok mellett megtalálhatóak egészen különleges darabok is a kínálatban. Egészen pontosan a közösségi médiumokat tömörítő Social TV, a gyerekeknek szóló programokat tartalmazó Kids és a beszédes nevű Fitness. És persze ott van a Flash-támogatású nyílt böngésző, amely az USB-n keresztül csatlakoztatott egér és billentyűzet segítségével igen egyszerűen használható. Egyébként a tévébe már egy kétmagos processzor került, amire a cég szerint az új alkalmazások és a böngésző stabil, gyors futása miatt volt szükség.

e-Manual

Akinek a menüpontok melletti rövid leírás nem elég, az tovább művelődhet a beépített kislexikon, azaz az e-Manual segítségével. Itt öt nagy csoportba osztották a szócikkeket, amelyek mindegyikét hosszan, olykor látványos illusztrációkkal kiegészítve magyarázza meg a televízió. Amellett, hogy itt konkrét tanácsokat is kap a felhasználó, azonnal, egy gombnyomással el is érheti a különféle beállításokat, szolgáltatásokat, azaz egy igen felhasználóbarát megoldásról van szó, amibe még annak is érdemes belenézni, aki egyébként otthon van a tévék világában.

PIP

A Picture in Picture, azaz kép a képben funkció egyáltalán nem számít újdonságnak a televíziózás világában, viszont valamiért manapság csak viszonylag kevés modellbe kerül be, ellenben itt elérhető. Annyi a megkötés, hogy nem származhat ugyanabból a forrásból a két kép, tehát amíg nagy méretben a médialejátszón futó film látható, addig a kicsibe mondjuk a digitális földfelszíni adás aktuális műsora kerül.


Angry Birds

A több mint egymilliárd alkalommal letöltött Angry Birds örökre beírta magát a játékok történelmébe, és 2012 nyarának közepe óta a Samsung modern okostévéin is elérhető, tehát innen sem hiányzik. A gesztusalapú vezérlést kihasználva lődözhetjük a madarakat a röfik ellen, és a kétmagos processzornak hála a sebességre sem lehet panasz. Mivel ez egész jól sikerült, remélhetőleg arra inspirálja majd a fejlesztőket, hogy több hasonló, mozgásra építő játékkal lássák el a tévéket.

Beépített kamera

A felső kávában elhelyezkedő kamera számos plusz funkció használatát teszi lehetővé. Ilyen egyrészt a videotelefonálás, másrészt a különleges, kamerát igénylő alkalmazások futtatása. Utóbbiak között megtalálható például a már említett fitnesz program, de a felhasználók arc alapján történő azonosítása is működik. Még felvételeket is készíthetünk ennek segítségével, ami egy házibuli alatt remek móka lehet, főleg, ha elküldjük a többieknek másnap a videókat...

History

A távirányítóról közvetlenül is elérhető History funkció leginkább a számítógépek böngészőiben már megismert szolgáltatásra hajaz, azaz kilistázza, hogy a felhasználó milyen útvonalat járt be az utóbbi időben. Azonban ez itt nemcsak a weboldalakra vonatkozik, hanem az egyes médiafájlokra, alkalmazásokra és tévéműsorokra is, azaz ily módon könnyedén visszatérhetünk rájuk. A jó, bár korántsem egyedi ötlet remek megvalósítással párosult, úgyhogy ez egy kifejezetten hasznos és jól sikerült extra.

3D Explore

Ez a Samsung saját 3D tartalomszolgáltatása, ami az okostévérendszer szerves része, így magától értetődően itt is elérhető. Ezen keresztül közel 150 különféle háromdimenziós magazinműsor, videoklip, trailer, játékbemutató, oktatófilm stb. tekinthető meg ingyen és bérmentve. Úgy tűnik, ez a konverzió mellett az egyetlen megoldás, ami segíthet eladni a 3D megjelenítőket, mert a tartalomszolgáltatók továbbra sem csipkedik magukat.


Értékelés

Ez a televízió tökéletesen megmutatja, hogy minek is köszönheti a Samsung az iparágban kiépített, bivalyerős pozícióját. Az egész a dizájnnal kezdődik, ami kellőképpen divatos, és illik az utóbbi idők minimalista vonalába. A kezelés, azaz a komplex okostévérendszer, kiegészítve a múltból örökölt menürendszerrel amellett, hogy látványos, még könnyen és gyorsan el is sajátítható, ha pedig valakinek kérdése merülne fel, azonnal a kislexikonhoz fordulhat. A tapipados távirányító nem rossz ötlet, de talán ennél is jobb, hogy az USB-n csatlakoztatott egérrel és klaviatúrával is boldogul. Itt kell megemlíteni az olyan egyértelmű innovációnak számító megoldásokat is, mint a hang- és gesztusalapú vezérlés, aminek ugyan még van hova fejlődni, de az első lépéseket legalább megtették.

A különféle internetes tartalmak között akadnak egészen használható, hozzáadott értéket jelentő darabok, és az extrák többsége, így például a History vagy a kamerával kapcsolatos trükkök is egész életképesnek tűnik. A médialejátszóra az MKV-s döccenésen kívül sok rosszat nem lehet mondani, a hangzás ugyan nem átütő, de hibák sincsenek. És ami a legfontosabb, hogy a képminőség egyenesen remek. A tipikus plazma- és egyéb képhibák nem jelentkeztek, és normális beállítások mellett a kép kifejezetten szép, köszönhetően a természetes színeknek. Az előzetesen beprogramozott profilok is nagyon jól használhatók. Mindent összevetve ez egy nagyszerű televízió, ami sajnos az árán is meglátszik, hiszen ilyen méretben már feleennyi pénzért lehet kapni plazmákat.

prohardver.hu

Kapcsolódó termékeink:
Samsung PS-51E8000